Saját mese: Egerek gyűlése

- Sziasztok gyerekek!- bújik elő a paraván mögül egy aranyos kisegér.
- Szia!- köszönünk neki illendően.
- Nem láttatok erre egy macskát?- kérdezi a kis cincogi félénken.
- Nem!
- Akkor előhívhatom a barátaimat?
- Igen!
- Sziasztok!- bújnak elő szépen sorban a félénk egérkék.
- Sziasztok!- köszöntjük őket illendően.
- Ide jár hozzátok Vivi?
- Igen!- felelünk büszkén.
- Úgy hallottuk, hogy jól tanul! Nagyon éhesek vagyunk. Nincs nálatok véletlenül egy kis sajt?- kérdezi az öt kisegér.
- Nincs- felelünk szomorúan.
- Nem merünk kibújni az egérlyukból élelmet szerezni, mert nagyon félünk a macskától!
- Most mit csináljunk?- tanakodtak.
- Hívjunk egy kutyát, aki elkergeti a cicát!- kiabált az egyik egérke.
- Hívjunk ide egy rendőrt...
- Inkább egy sintért!- kiabáltak egyre.
- Ne! Inkább kössünk a macska farkára egy lufit. Ha az kidurran meghalljuk, hogy jön felénk!
- Akasszunk a nyakába egy telefont!
- Akasszunk a nyakába egy táblát!
- Akasszunk a macska nyakába egy csengőt!- javasolta a legöregebb, legbölcsebb egér.
- Igen! Jó ötlet! Nagyszerű!- helyeseltek a társai.
- Ki fogja a cica nyakába akasztani a csengőt?- kérdezte a legidősebb egér.
Erre a feladatra senki sem vállalkozott a hős egerek közül. A macska viszont felfigyelt az egerek gyűléséről kiszűrődő zajokra és egy harapással felfalta az egész csapatot.

Mókadélután

Húsvét előtt gyönyörű tojásokat, pillangókat és ajtódíszeket készítettünk. Sok munkánk volt, de szerencsére a szüleink s nagyszüleink segítettek. Lulu megmutatja a délután végeredményeit:

Nem akarok többé boszorkány lenni!

Bábelőadáson jártunk az 1.a osztállyal együtt.
Nagyon örültünk, hogy kimozdulhattunk az iskolából és nem tanultunk, hanem szórakozhattunk egy kicsit. Nagyon érdekes volt, ahogy a használati tárgyak bábokká alakultak. Eszünkbe sem jutott beszélgetni vagy rettenetkedni, úgy lekötötte a figyelmünket az előadás: A kis boszorkány szeretett volna más foglalkozást keresni, de a varázsseprűje hátráltatta őt az álláskeresésben. Nem lehetett belőle takarító, festő csak cirkuszi előadó.

Egészségnap

Andi néni és Flóra néni turmixokat készített nekünk. A banános fogyott el leggyorsabban.

Noémi néninél interaktív feladatokat oldottuk meg.

Erzsike néni és Kati néni nagyon ötletes játékot talált ki nekünk. Autóznunk kellett. A bekötött szemű autót a vezetőnek úgy kellett irányítania, hogy ne menjen neki semminek. Sokat nevettünk a feladat során.

Zsuzsa néni hatalmas fogakat sikált tisztára óriási fogkefével. Megmutatta a helyes fogmosást.

Utolsó állomásunk a mentőautónál volt. Járhattunk egy igazi mentőben, pedig szerencsére nem is voltunk betegek!
A verseny 3. helyezettjei lettünk.

Egészségnap

Anyu, Apu! Mit gondoltok, itt a képeken mit csinálunk? Nem csikizzük egymást, nem birkózunk, nem is pihengetünk a megterhelő sorversenyek után. Elsősegélyben részesítjük egymást. Attila bácsitól megtanultuk, hogyan kell! Megmutassuk otthon is rajtatok? (Bár lehet, hogy mégis csiklandozás lesz belőle...)

Egészségnap

A második feladat Emese néninél volt. Nagyon jól szórakoztunk. Akadálypályán kerékpárok nélkül mindannyiunknak versenyezni kellett. Két csapatra bontva kimocorogtuk magunkat.

Egészségnap

Az első feladatunk bicajozás volt. Kanyarba, szlalomba 5 társunknak kellett teljesítenie az akadálypályát. Itt sajnos pontot vesztettünk. Vivien a fiúkat megszégyenítő ügyességgel hajtotta végre a feladatokat, büszkék voltunk rá.